Háromnapos közép-ázsiai látogatásán Olaf Scholz német kancellár vasárnap kétoldalú migrációs megállapodást írt alá Üzbegisztánnal.
A történelmi Szamarkand városában kötött megállapodás célja, hogy megkönnyítse az üzbég szakmunkások bejutását Németországba, különösen az ápolás és az egészségügy területén.
Emellett felgyorsítja a Németországban illegálisan élő üzbégek hazatelepítését; a 13 700 üzbég közül, akikről úgy vélik, hogy jogosultak lennének a hazatelepítésre, csak körülbelül 200-an élnek ott.
William Ruto kenyai elnök pénteki berlini látogatása a legfrissebb példája azoknak a kétoldalú megállapodásoknak, amelyek a német kormánykoalíció migrációs politikájának alapvető részét képezik.
A 17. századból származó Tilla Kari mecset megtekintése előtt Scholz az UNESCO világörökségi listáján szereplő Szamarkandban, amely a Selyemút egyik fontos állomása volt, a Registan téren tett sétával indult.
Ezt követően hétfőn és kedden a tervek szerint Kazahsztánba utazik, amely a régió legnagyobb és legerősebb gazdasággal rendelkező országa.
A kancellár a tervek szerint részt vesz egy csúcstalálkozón a térség öt volt szovjet köztársaságával, amelyek Kína és Oroszország nagy befolyása alatt állnak.Ezek közé a köztársaságok közé tartozik Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán.
A környezetvédelemre, az energiára, a gazdaságra és az éghajlatra összpontosítva Scholz tavaly stratégiai partnerséget alakított ki a közép-ázsiai országokkal a kapcsolatuk elmélyítésének szándékával.
A Kazahsztánban folytatott megbeszélései középpontjában várhatóan Németország gáz- és olajellátása, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók állnak majd, mivel Asztanának az a feladata, hogy megkönnyítse a kereskedelmi korlátozások megkerülését.
Miután Oroszország 2022 februárjában megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, Németország erőfeszítéseket tett, hogy kiszélesítse kapcsolatait a térségben, amelyek korábban elsősorban a Kínával és Oroszországgal való üzleti kapcsolatokra összpontosítottak.
