A szultánnak vannak elkötelezett hívei és ellenzői, de egyik csoport sem vitatja az egészségügyi előnyeit.Alapvetően az aszalt gyümölcsök, konkrétan a szőlő kategóriájáról van szó.Eredetük az ókori Görögországba, Rómába és Egyiptomba nyúlik vissza, ahol ízük miatt becsülték és a népi gyógyászatban használták.A modern kutatások csak megerősítették a szultána egészségügyi tulajdonságait.Miben segítenek, mennyit ehetünk belőlük, és számít-e az évszak? Elmagyarázzuk.
A szultán egészségre gyakorolt tulajdonságai: a szájtól a bélrendszerig
A szultána antioxidáns hatású polifenolokat, katechineket és flavonoidokat tartalmaz.Ezek a vegyületek segítenek semlegesíteni a szabad gyököket, ami csökkentheti a krónikus betegségek, például a szívbetegségek és a rák kockázatát.
A szultána gazdag B-vitaminokban (B1, B2, B6), C-vitaminban, káliumban, vasban, kalciumban és magnéziumban.Ezek az összetevők kulcsszerepet játszanak számos testi funkcióban, például az energiatermelésben, az idegrendszer működésében és a csontok egészségében.A benne lévő kálium szabályozza a vérnyomást, ami fontos a szív számára.A viszonylag magas cukortartalom ellenére a szultán rendszeres fogyasztása segít a száj egészségének megőrzésében, és csökkenti a fogszuvasodás kockázatát, mivel a fenolos vegyületek antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek.A magas rosttartalom viszont hozzájárul ahhoz, hogy a szultán jótékonyan befolyásolja bélműködésünket, és megszünteti a puffadást vagy a székrekedést.
A szultán táplálkozási értékei: mennyit ehetünk belőle?
A szultána egészséges nassolnivalónak számít, de vajon alacsony-e a kalóriatartalma? Sajnos ez nem mondható el róluk. 100 g szultán 299 kalória , valamivel több mint 3 g fehérjéből, 79,2 g szénhidrátból áll, amelyből 3,7 g rost, a többi pedig cukor.Vigasztalásként marad az a tudat, hogy ezek a gyümölcsök nagyon kevés zsírt és rendkívüli mennyiségű vitamint tartalmaznak.A szultána glikémiás indexe sem nyűgöz le minket, ez 54-66 GI.
Mondhatnánk tehát, hogy ezek az aszalt gyümölcsök tele vannak ellentmondásokkal: egyrészt sok cukrot tartalmaznak, de sok rostot is, ami megakadályozza az inzulin kiürülését.Elég kalóriadúsak, de gyorsan és sokáig eltelítenek, így rövid idő alatt elegendő energiát biztosítanak.Mint mindenben, itt is fontos a mértékletesség.A szultán optimális adagja kb. 30-40 gramm naponta , ami körülbelül egy kis maréknyi (kb. 2-3 evőkanál) mennyiségnek felel meg.Ez a mennyiség körülbelül 90-120 kalóriát és körülbelül 18-24 gramm cukrot biztosít.
Ki nem ehet szultánfát, és kinek kell vigyáznia vele?
Számos egészségügyi tulajdonsága ellenére a szultána fogyasztása ellenjavallt.Természetesen nem fogyaszthatják a szőlőre allergiás emberek.A tünetek között itt kiütés, viszketés, duzzanat vagy légzési nehézség szerepelhet.
A cukorbetegek bizonyára elgondolkodnak azon, hogy vajon ehetnek-e szultánbogyót gond nélkül.Kiderült, hogy igen, de bizonyos feltételek mellett igen.A cukorbetegeknek mértékkel kell fogyasztaniuk a szultánát, és figyelemmel kell kísérniük vércukorszintjüket.Napi bevitelük valamivel alacsonyabb, és körülbelül egy evőkanálnyi mennyiséget tesz ki.Ideális esetben más, alacsony glikémiás indexű termékek, például diófélék, joghurt vagy teljes kiőrlésű termékek társaságában kell fogyasztani.
A csökkentő diéta nem ellenjavallt a szultán fogyasztása, de cukortartalma miatt még ebben az esetben is célszerű korlátozni. Egy kis adag aszalt gyümölcs (kb. 20 – 30 g) segít az éhségérzet leküzdésében , de itt vigyázni kell, hogy ne lépje túl a napi kalóriamennyiséget.A táplálkozási szakemberek azt is javasolják, hogy a szultánt inkább reggel, mint este fogyasszuk , hogy a szervezet felhasználja a nap folyamán általa szállított energiát.Úgy vélik, hogy gyermekek esetében a napi adag körülbelül 20 g szultána, az életkortól és az aktivitástól függően.Mindamellett kétségtelenül sokkal egészségesebb nassolnivaló, mint az édesség vagy a chips.
Mivel a szultána oxalátokat tartalmaz, a veseköveseknek nem szabad fogyasztaniuk , vagy legalábbis korlátozniuk kell a fogyasztását.Ugyanez igaz az irritábilis bél szindrómában szenvedőkre is; az aszalt gyümölcsökben található fruktóz fokozhatja a bélpanaszokat.Bármilyen hihetetlenül hangzik is, az aszalt szőlőben található vitaminok nem mindig a szövetségesünk.A szultána K-vitamint tartalmaz, amely megzavarhatja a véralvadásgátló gyógyszerek hatását.Az ilyen gyógyszereket szedőknek konzultálniuk kell orvosukkal, mielőtt növelnék a K-vitaminban gazdag termékek bevitelét.
Az egészségügyi előnyök mögött állva, valóban érdemes fogyasztani a szultánt rendszeresen. Azonban felvetődik a kérdés: vajon számolunk-e a maximális napi mennyiséggel, hogy ne legyen túlzás? Talán javasolt lenne konkrét iránymutatást adni az olvasóknak, hogyan adagolják a szultánt az optimális hatás eléréséhez.