Vasárnap a kelet-németországi Brandenburg tartományban a választók új tartományi parlamentről szavaznak.A legtöbb szavazatot a migránsellenes szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, vagyis az AfD nyerheti el.Az AfD szeptember 1-jén nyert először nagyobb németországi választást, a kelet-tiuringiai tartományban végzett az élen.Brandenburgban a felmérések szerint az AfD 28 százalékkal vezet.
Az ellenzéki konzervatívok azt akarják, hogy a határokat teljesen lezárják a menedékkérők előtt, míg Olaf Scholz kancellár baloldali vezetésű kormánya hétfőn minden német határon bevezette a migránsok ellenőrzését, hogy megpróbálja csökkenteni az AfD támogatottságát.Emellett növelni akarja azoknak az embereknek a számát, akiket a menedékkérelmük elutasítása után kitoloncolnak.
Ez nem ugyanaz a Németország, mint Angela Merkelé, aki közel tíz évvel ezelőtt híres módon kijelentette: ‘Wir schaffen das’, azaz ‘Meg tudjuk csinálni’, amikor elutasította, hogy lezárja a határokat a szíriai és afganisztáni konfliktusok és üldöztetés elől menekülő menekültek százezrei előtt.
2015-ben és 2016-ban mintegy 1,5 millió menekült és migráns érkezett Németországba, elsősorban a Közel-Keletről.Érkezésükkor a vasútállomásokon ‘welcome ‘ táblák voltak kihelyezve, és vidám önkéntesek ételt és játékokat osztogattak.Kialakult a ‘Willkommenskultur’, azaz az ‘üdvözlő kultúra’ kifejezés, és sok német hirtelen büszke lett nemzetének újonnan szerzett menekültmenedék státuszára.
2023-ban rekordszámú, 200 000 ember kapott német állampolgárságot, a legnagyobb csoport Szíriából érkezett.Ezeket a személyeket új németeknek nevezik.Ma e menekültek közül sokan maguk is német állampolgárrá válnak.
A ‘2015-ös generációt’ a szakértők rendkívül motiváltnak írják le.Sokan maradhattak volna Libanonban és Törökországban, de Németországba szorultak, hogy új életet kezdjenek.Átlagosan fiatalabbak, mint az őslakosok – 26 évesek, szemben a 47 éves német átlaggal – és statisztikailag nagyobb valószínűséggel dolgoznak: A 2015-ben érkezett szíriai férfiak 84%-a dolgozik, míg a németországi születésű férfiak 81%-a.
A 2015-ös ‘befogadási kultúra’ azonban manapság nehezen fellelhető az AfD felemelkedése és a mainstream politikai intézményrendszer bevándorlókkal szembeni egyre ellenségesebb hangvétele miatt.
Németországba már kevesebb menekült érkezik, az újonnan érkezők száma idén 22%-kal csökkent a 2023-as év azonos időszakához képest.De összességében 3,48 millió menekült él jelenleg az országban – több, mint az 1950-es évek óta bármikor.Egyharmaduk Ukrajnából érkezik.
Olaf Scholz kancellár megosztó és megosztott koalíciós kormánya nem segített abban, hogy a választók nagyobb biztonságban érezzék magukat az ország vezetésében.Egyes helyi tanácsok azt állítják, hogy logisztikai és pénzügyi nehézségekkel küzdenek; a jobboldaliak és az AfD szerint a számok túl magasak; a baloldaliak a pénzügyminisztérium megszállottan egyensúlyban tartja a könyvelést és elutasítja az új adósságok felvételét; és Németországban általános a nyugtalanság a pénz és a források szűkössége miatt.
Mit gondolnak tehát az újnémetek erről a német hangulatváltozásról?
Hároméves fiával és fogyatékkal élő unokaöccsével együtt Parvin is azok között volt, akik 2015-ben érkeztek több hónapos utazás után – többnyire gyalog – Afganisztánból Németországba.A határőrök rájuk lőttek, és a nő az életét féltette, amikor a túlzsúfolt csónak, amelyben voltak, süllyedni kezdett a Földközi-tengeren.
Bár úgy tűnhet, hogy ő egy menekült sikertörténet – nemrég kapta meg a német állampolgárságot, és idén nyáron szociális munkásként szerzett képesítést -, azt állítja, hogy 2015 óta a migránsok számára rosszabb lett a környezet.’Nem érzem magam itt szívesen látottnak’ – mondja nekem.
‘Ha egy menekült valami rosszat tesz, a média nagy port kavar.És akkor persze az emberek azt gondolják, hogy minden menekült rossz’ – mondja.’Nagyrészt ez az oka a szélsőjobboldal és a menekültekkel szembeni gyűlölet növekedésének Németországban.’.
Augusztusban kezdődött a migrációval kapcsolatos legújabb politikai vita; a Solingen városában történt három halálos áldozatot követelő késelés után (a gyanúsított egy szíriai menedékkérő, akit a hatóságok ki akartak toloncolni) a következő héten több olyan késes támadás is történt Németország-szerte, amelyben nem voltak menekültek, köztük két, be nem jelentett berlini késelés, amelyekben nőkkel végzett volt élettársuk.
Két órával a támadás után az AfD regionális vezetője, Björn Höcke, akit a német bíróságok jogerősen fasisztának minősítettek és megbírságoltak, mert náci jelszót használt a gyűléseken, az X-en a ‘szavazz a változásra 1. 9-én’ hashtag Solingen mellé posztolt.A szélsőjobboldali AfD azonnal felhasználta a solingeni késelést a szeptemberi thüringiai tartományi választásokra készülő választási kampányának részeként.
Türingia fővárosában, Erfurtban találkozom Sultanával, aki a szélsőjobboldal elleni tüntetést szervez.Tízéves korában menekült el Afganisztánból, tíz éve menekült Németországba, most kezdi a jogi egyetemet, folyékonyan beszél németül, és politikailag is aktív, gyakran felszólal nagy tüntetéseken.Választani azonban nem tud, és kérelmezte a német állampolgárságot, de nem kapott választ.
Miután újra berendezték az életüket Németországban, Sultana édesanyja, Latifa bevallja nekem, hogy attól tart, hogy a családnak ismét menekülnie kell – ezúttal a szélsőjobboldal elől.
‘Tudjuk, hogy fenyegetnek minket, és rendkívül félünk, de tudomásul kell venni, hogy ez a valóság már évek óta’ – állítja Sultana, hangsúlyozva, hogy a rasszizmus nagyobb probléma, mint az AfD.
Könnybe lábadt szemmel mondja: ‘Németül beszélek, németül álmodom, az egész életem a németség körül forog.Azt kérdezem magamtól, mit kell még tennem ahhoz, hogy németként ismerjenek el.’.
‘Nincs más választásunk.A migránsok közül sokaknak nincs állampolgárságuk, így szavazati joguk sincs.De van hangunk, és ezt a hangot ki akarjuk vinni az utcára, és azt akarjuk mondani: itt vagyunk és itt maradunk’ – mondja Sultana arra a kérdésre, hogy hogyan lehet kezelni a helyzetet.
Néhány újnémet azonban a teljes távozást fontolgatja; Parvin augusztusban láthatta először a nővérét Londonban, amint megkapta a német útlevelét; most, hogy már engedélyezett szociális munkás, még azt is fontolgatja, hogy áttelepül az Egyesült Királyságba, ahol, mint mondja, jobban elfogadják.
A DeZIM migrációkutató intézet múlt héten közzétett tanulmánya szerint a migrációs háttérrel rendelkező személyek közel 25%-a – akik közül sokan német állampolgárok – a szélsőjobboldal erősödése miatt gondolkodik azon, hogy elhagyja Németországot, és közel 10%-uk azt állítja, hogy konkrét tervei vannak erre vonatkozóan.
A paradoxon abban rejlik, hogy a kormány kétségbeesetten igyekszik munkaerőt vonzani Németországba, de a migrációt övező egyre ellenségesebb retorika elriaszthatja az embereket az érkezéstől, és elüldözheti a törekvő újnémeteket, akik már most is jólétben élnek ebben az országban.
Vasárnap a kelet-németországi Brandenburg tartományban a választók új tartományi parlamentről szavaznak.A legtöbb szavazatot a migránsellenes szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, vagyis az AfD nyerheti el.Szeptember 1-jén az AfD először nyert nagyobb német választást, a keleti Türingia tartományban végzett az élen.Brandenburgban a felmérések szerint az AfD 28 százalékkal vezet.
Az ellenzéki konzervatívok azt akarják, hogy a határokat teljesen lezárják a menedékkérők előtt, míg Olaf Scholz kancellár baloldali vezetésű kormánya hétfőn minden német határon bevezette a migránsok ellenőrzését, hogy megpróbálja csökkenteni az AfD támogatottságát.Emellett növelni akarja a menedékkérelmük elutasítása után kitoloncolt emberek számát.
Ez már nem ugyanaz a Németország, mint Angela Merkelé, aki közel tíz évvel ezelőtt, amikor nem volt hajlandó lezárni a határokat a szíriai és afganisztáni konfliktusok és üldöztetés elől menekülő menekültek százezrei előtt, azt nyilatkozta: ‘Wir schaffen das’, azaz ‘Meg tudjuk csinálni’.
2015-ben és 2016-ban mintegy 1,5 millió menekült és migráns érkezett Németországba, elsősorban a Közel-Keletről.Érkezésükkor a vasútállomásokon ‘welcome ‘ táblák voltak kihelyezve, és vidám önkéntesek ételt és játékokat osztogattak.Kialakult a ‘Willkommenskultur’, azaz az ‘üdvözlő kultúra’ kifejezés, és sok német hirtelen büszke lett nemzetének újonnan szerzett menekültmenedék státuszára.
2023-ban rekordszámú, 200 000 ember kapott német állampolgárságot, a legnagyobb csoport Szíriából érkezett.Ezeket az egyéneket új németeknek nevezik.Ma már sokan a menekültek közül maguk is német állampolgárok.
A ‘2015-ös generációt’ a szakértők rendkívül motiváltnak írják le.Sokan maradhattak volna Libanonban és Törökországban, de Németországba szorultak, hogy új életet kezdjenek.Átlagosan fiatalabbak, mint az őslakosok – 26 évesek, szemben a 47 éves német átlaggal – és statisztikailag nagyobb valószínűséggel dolgoznak: A 2015-ben érkezett szíriai férfiak 84%-a dolgozik, míg a németországi születésű férfiak 81%-a.
A 2015-ös ‘fogadtatási kultúrát ‘ azonban manapság nehéz megtalálni az AfD felemelkedése és a mainstream politikai establishment bevándorlókkal szembeni egyre ellenségesebb hangvétele miatt.
Németországba már kevesebb menekült érkezik, az újonnan érkezők száma idén 22%-kal csökkent a 2023-as év azonos időszakához képest.Összességében azonban jelenleg 3,48 millió menekült él az országban – több, mint az 1950-es évek óta bármikor.Egyharmaduk Ukrajnából érkezik.
Olaf Scholz kancellár megosztó és megosztott koalíciós kormánya nem segített abban, hogy a választók nagyobb biztonságban érezzék magukat az ország vezetésében.Egyes helyi tanácsok azt állítják, hogy logisztikai és pénzügyi nehézségekkel küzdenek; a jobboldaliak és az AfD szerint a számok túl magasak; a baloldaliak a pénzügyminisztérium megszállottságát okolják a könyvek kiegyensúlyozásáért és az új adósságok felvételének elutasításáért; és Németországban általános nyugtalanság uralkodik a pénz- és forráshiány miatt.
Mit gondolnak tehát az új németek a német érzelmek e változásáról?
Hároméves fiával és fogyatékkal élő unokaöccsével együtt Parvin is azok közé tartozott, akik 2015-ben érkeztek több hónapos utazás után – többnyire gyalog – Afganisztánból Németországba.A határőrök rájuk lőttek, és a nő az életét féltette, amikor a túlzsúfolt csónak, amelyben voltak, süllyedni kezdett a Földközi-tengeren.
Bár úgy tűnhet, hogy ő egy menekült sikertörténet – nemrég kapta meg a német állampolgárságot, és idén nyáron szociális munkásként szerzett képesítést -, azt állítja, hogy 2015 óta a migránsok számára rosszabb lett a környezet.’Nem érzem magam itt szívesen látottnak’ – mondja nekem.
‘Ha egy menekült valami rosszat tesz, a média nagy port kavar.És persze az emberek azt gondolják, hogy minden menekült rossz’ – mondja.’Nagyrészt ez az oka a szélsőjobboldal felemelkedésének és a menekültekkel szembeni gyűlöletnek Németországban.’.
Augusztusban kezdődött a migrációval kapcsolatos legújabb politikai vita; a Solingen városában történt három halálos áldozatot követelő késelés után (a gyanúsított egy szíriai menedékkérő, akit a hatóságok ki akartak toloncolni) a következő héten több késes támadás történt Németország-szerte, amelyeknek nem volt köze menekültekhez, köztük két, be nem jelentett berlini késelés, amelyekben nőkkel végzett volt élettársuk.
Két órával a támadás után az AfD regionális vezetője, Björn Höcke, akit a német bíróságok jogerősen fasisztának minősítettek és megbírságoltak, mert náci jelszót használt a gyűléseken, az X-en a ‘szavazz a változásra 1. 9-én’ hashtag Solingen mellé posztolt.A szélsőjobboldali AfD azonnal felhasználta a solingeni késelést a szeptemberi thüringiai tartományi választásokra készülő választási kampányában.
Türingia fővárosában, Erfurtban találkozom Sultanával, aki éppen a szélsőjobboldal elleni tüntetést szervez.Tízéves korában menekült el Afganisztánból, tíz éve menekült Németországba, most kezdi a jogi egyetemet, folyékonyan beszél németül, és politikailag is aktív, gyakran felszólal nagy tüntetéseken.Azonban nem tud szavazni, és kérelmezte a német állampolgárságot, de nem kapott választ.
Miután újra berendezték életüket Németországban, Sultana édesanyja, Latifa azt vallja nekem, hogy attól tart, hogy a családnak ismét menekülnie kell – ezúttal a szélsőjobboldal elől.
‘Tudjuk, hogy fenyegetnek minket, és rendkívül félünk, de fel kell ismerni, hogy ez a valóság már évek óta így van’ – állítja Sultana, hangsúlyozva, hogy a rasszizmus nagyobb probléma, mint az AfD.
Könnybe lábadt szemmel mondja: ‘Németül beszélek, németül álmodom, az egész életem a németség körül forog.Azt kérdezem magamtól, mit kell még tennem ahhoz, hogy németként ismerjenek el.’.
‘Nincs más választásunk.A migránsok közül sokan nem rendelkeznek állampolgársággal, így szavazati joggal sem.De van hangunk, és ezt a hangot ki akarjuk vinni az utcára, és azt akarjuk mondani: itt vagyunk és itt maradunk’ – mondja Sultana arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne kezelni a helyzetet.
Néhány újnémet azonban a teljes távozást fontolgatja; Parvin augusztusban láthatta először a nővérét Londonban, amint megkapta a német útlevelét; most, hogy már engedélyezett szociális munkás, még azt is fontolgatja, hogy áttelepül az Egyesült Királyságba, ahol – mint mondja – jobban elfogadottabbnak érzi magát.
A DeZIM migrációkutató intézet múlt héten közzétett tanulmánya szerint a migrációs háttérrel rendelkező személyek közel 25%-a – akik közül sokan német állampolgárok – a szélsőjobboldal erősödése miatt gondolkodik azon, hogy elhagyja Németországot, és közel 10%-uk azt állítja, hogy konkrét tervei vannak erre vonatkozóan.
A paradoxon abban rejlik, hogy a kormány kétségbeesetten igyekszik munkaerőt vonzani Németországba, de a migrációt övező egyre antagonisztikusabb retorika elriaszthatja az embereket az érkezéstől, valamint elüldözheti a törekvő újnémeteket, akik már jólétben élnek ebben az országban.
