Olaszországban jelenleg súlyos viharok sújtják Közép-Európát; az ország nagy részére árvíz, erős szél és heves esőzések miatt adtak ki figyelmeztetést.
Pescara központi városából már árvizeket jelentettek, míg az olasz meteorológiai szolgálat időjárási riasztása Emilia-Romagna északi partvidékétől egészen a messzi déli részekig érvényes.
A figyelmeztetések egybeesnek az e heti pusztító árvizekkel, amelyek legalább 21 ember halálát okozták Lengyelország, Csehország, Románia és Ausztria egyes részein.
A magyarországi, szlovákiai és horvátországi hatóságok szintén figyelmeztetést adtak ki a közelgő áradások miatt.
A Boris vihar, amely a hétvégén egy tonna esőt és havat zúdított a nyakunkba, felelős a nagy áradásokért.
A Nysa városából evakuált 40 000 ember megsegítésére több mint 5000 katonát küldtek Dél-Lengyelországba.
Az árvíz a régió egyes helyein visszahúzódik, máshol pedig terjed, a károk nagysága olyan lengyel városokban derült ki, mint Glucholazy.
A város fő hídja összeomlott, miután a megduzzadt folyó megrongálta, miközben számos utcát iszap borított be.
A lengyel rendőrség kedden megerősítette, hogy legalább hat ember meghalt, és óva intett a ‘hamis információktól’, miután a médiajelentések szerint a halálos áldozatok száma meghaladta a tucatnyit.
Az ország miniszterelnöke, Donald Tusk egy hónapos természeti katasztrófa-állapotot hirdetett ki, a legsúlyosabb árvizeket szerdára jósolják Wroclawban.
A legsúlyosabban érintett területek a csehszlovák határhoz közeli területek, ahol szintén 15 000 embert evakuáltak Csehországban.
A Človęk v tísn helyi civil szervezet szerint az elmúlt 27 év legsúlyosabb áradása sújtotta az országot.
A keddi heves esőzések következtében az Odera folyó átszakította partjait, Ostrava a leginkább érintett városok közé tartozik.
A Duna gyors vízszintemelkedése következtében a magyar főváros, Budapest és a szlovák főváros, Pozsony esetleges áradásra készül.
A mentőszolgálatok és önkéntesek, egyes helyeken a hadsereg támogatásával, szintén éjjel-nappal dolgoznak a régió alacsonyan fekvő településeinek védelmében.
Az osztrák hatóságok a helyi média beszámolói szerint a Duna szakaszait lezárták a hajóforgalom elől a létfontosságú vízi útvonal megemelkedett vízállása miatt.
A Horvát Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat figyelmeztetett, hogy a folyón ‘rendkívül ritka’ vízszintemelkedés következhet be, és megerősítette, hogy szükség esetén árvízvédelmi gátak felállítását tervezik.
Az olasz Nemzeti Polgári Védelmi Szolgálat szintén sárga riasztást adott ki csaknem 50 régióra holnapra, figyelmeztetve a lakosságot a viharok, földcsuszamlások és áradások lehetőségére.
Az árvízveszélyes Kelet-Európában a legtöbb kisebb, hegyvidéki folyó elérte a folyó vízállásának csúcspontját – közölte a Readingi Egyetem meteorológusa, prof.Hannah Cloke, aki a BBC-vel beszélt.
‘Néhány nagyobb folyó, mint például a Duna és az Odera, egyes területeken még mindig emelkedik, és csak kedd végén vagy szerda elején kezd újra csökkenni.Ezek még mindig jelentősen magasabbak lesznek az átlagosnál’ – folytatta a szóvivő.
A BBC időjárás-előrejelzései szerint Emilia-Romagna és Marche régió a legnagyobb aggodalomra okot adó területek.
A régióban csak a következő három napban egy vagy két hónapnyi csapadék hullhat, és komoly aggodalmak vannak az áradások kilátása miatt.
Az abruzzói Pescarában a tűzoltók azt mondják, hogy már több mint 200 segélyhívást kaptak, miután a heves esőzések áradást okoztak.
Románia keleti Kárpátokban további esőzéseket jósolnak, ami veszélybe sodorja a Galati és Vaslui megyei, már így is súlyosan károsodott városokat és falvakat.
A világ nagy részén, így Közép-Európában is, egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges esőzések.
Bár a közép-európai események megfelelnek a melegedő világban várható szélsőségesebb esőzésekre vonatkozó várakozásoknak, még nem lehet pontosan számszerűsíteni, hogy az éghajlatváltozás pontosan mekkora szerepet játszott ebben.
Ennek biztos megállapításához az emberi és természeti hatások alapos tudományos vizsgálata szükséges, ami több hetet vagy hónapot is igénybe vehet.
De a klímatudósok már évek óta figyelmeztetnek az ilyen szélsőséges csapadékeseményekre, amelyek a bolygó felmelegedésével bekövetkeznek.
A melegebb légkörben több nedvesség marad meg, ami hevesebb esőzéseket eredményez.
Emellett a melegebb óceánok fokozott párolgása táplálja a viharrendszereket.
A globális átlaghőmérséklet minden egyes 1C emelkedése esetén a légkör körülbelül 7%-kal több nedvességet képes megtartani.
Cloke professzor a BBC-nek elmondta, hogy a szakértők arra számítanak, hogy az éghajlatváltozás az elkövetkező években súlyosabb árvizekhez vezet, ha a globális hőmérséklet tovább emelkedik, mivel ‘a szélsőséges nyári felhőszakadások hevesebbek lesznek és gyorsabban feltöltik a folyókat’.
Azt is megjegyezte: ‘Alig néhány héttel ezelőtt Dél- és Kelet-Európa egyes részei még aszályok, hőhullámok és tüzek sújtották’.
‘Most a serpenyő helyett a forró vízben vagyunk.’.
Olaszországban jelenleg súlyos viharok sújtják Közép-Európát; az ország nagy részére áradások, erős szél és heves esőzések miatt adtak ki figyelmeztetést.
Pescara központi városából már árvizeket jelentettek, míg az olasz meteorológiai szolgálat időjárási riasztása Emilia-Romagna északi partvidékétől egészen a messzi déli részekig érvényes.
A figyelmeztetések a héten Lengyelország, Csehország, Románia és Ausztria egyes részeit sújtotta árvíz, amely legalább 21 ember halálát okozta.
A magyarországi, szlovákiai és horvátországi hatóságok szintén figyelmeztetést adtak ki a közelgő áradások miatt.
A Boris vihar, amely a hétvégén egy tonna esőt és havat zúdított a nyakunkba, felelős a nagy áradásokért.
A Nysa városából evakuált 40 ezer ember megsegítésére több mint 5000 katonát küldtek Dél-Lengyelországba.
Az árvíz a régió egyes helyein visszahúzódik, máshol pedig terjed, a károk nagysága olyan lengyel városokban derült ki, mint Glucholazy.
A város számos utcáját iszap borítja, a főhíd pedig a megduzzadt folyó okozta károk miatt összeomlott.
A lengyel rendőrség kedden megerősítette, hogy legalább hat ember meghalt, és óva intett a ‘hamis információktól’, miután a médiajelentések szerint a halottak száma meghaladta a tucatnyit.
Donald Tusk miniszterelnök egy hónapos természeti katasztrófa-helyzetet hirdetett ki, a legsúlyosabb árvizeket szerdán Wroclawban jelezték előre.
A legsúlyosabban érintett területek a csehszlovák határhoz közeli területek, ahol 15 ezer embert evakuáltak Csehországban is.
A Človęk v tísn helyi civil szervezet szerint az elmúlt 27 év legsúlyosabb áradása sújtotta az országot.
Ostrava volt az egyik leginkább érintett város, miután kedden a heves esőzéseket követően az Odera folyó átszakította a partjait.
A Duna gyors vízszintemelkedése miatt a magyar főváros, Budapest és a szlovák főváros, Pozsony esetleges áradásra készül.
Önkéntesek és mentőszolgálatok is éjjel-nappal dolgoznak a térség alacsonyan fekvő településeinek védelmében, egyes területeken a hadsereg támogatásával.
A helyi média beszámolói szerint az osztrák hatóságok a Duna egyes szakaszait lezárták a hajóforgalom elől a fontos vízi útvonal megemelkedett vízszintje miatt.
A horvát meteorológiai és hidrológiai szolgálat figyelmeztetett, hogy a folyón ‘rendkívül ritka’ vízszintemelkedés következhet be – és megerősítette, hogy tervben van az árvízvédelmi gátak felállítása, ha szükséges.
Olaszországban az ország Nemzeti Polgári Védelmi Szolgálata szintén sárga riasztást adott ki holnapra közel 50 régióra, figyelmeztetve, hogy viharok, földcsuszamlások és áradások veszélye áll fenn.
Az árvízveszélyes Kelet-Európában a legtöbb kisebb, hegyvidéki folyó elérte a folyó vízszintjének csúcspontját – közölte a Readingi Egyetem meteorológusa, prof.Hannah Cloke, aki a BBC-vel beszélt.
Néhány nagyobb folyó, mint például a Duna és az Odera, egyes területeken még mindig emelkedik, és csak kedd végén vagy szerda elején kezd újra csökkenni.Ezek még mindig jelentősen magasabbak lesznek az átlagosnál’ – folytatta a szóvivő.
A BBC időjárás-előrejelzései Emilia-Romagna és Marche régiót jelölik meg a legnagyobb aggodalomra okot adó területként.
Csak a következő három napban annyi eső eshet a térségben, mint egy-két hónap alatt, és az áradások lehetősége rendkívül aggasztó.
Már több mint 200 segélyhívás érkezett az abruzzói Pescara tűzoltóihoz a heves esőzések okozta áradások miatt.
Romániában a Keleti-Kárpátokban további esőzéseket jósolnak, amelyek veszélyeztetik a már eddig is súlyosan érintett Galati és Vaslui megyei városokat és falvakat.
A világ nagy részén, beleértve Közép-Európát is, egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges esőzések.
Bár a felmelegedő világban intenzívebb esőzésekre lehet számítani, amint azt a közép-európai események is bizonyítják, az éghajlatváltozás pontos hatása továbbra is bizonytalan.
Ahhoz, hogy ezt biztosan tudjuk, a természeti és emberi hatások teljes körű tudományos elemzése szükséges – ami hetekig vagy hónapokig is eltarthat.
De a klímatudósok már évek óta figyelmeztetnek az ilyen szélsőséges esőzésekre, amelyek a bolygó felmelegedésével együtt járnak.
A melegebb légkör több nedvességet tart meg, ami intenzívebb esőzésekhez vezet.
A melegebb óceánok nagyobb párolgáshoz is vezetnek, ami táplálja a viharrendszereket.
A globális átlaghőmérséklet minden egyes 1C emelkedése esetén a légkör körülbelül 7%-kal több nedvességet képes megtartani.
Prof.Cloke szerint a szakértők arra számítanak, hogy ha a globális hőmérséklet tovább emelkedik, az éghajlatváltozás az elkövetkező években súlyosbítja az árvizeket, mivel ‘a szélsőséges nyári felhőszakadások hevesebbek lesznek, és gyorsabban feltöltik a folyókat’.’.
Ő is megjegyezte: ‘Néhány héttel ezelőtt még Dél- és Kelet-Európa egyes részei aszályoktól, hőhullámoktól és tüzektől szenvedtek’.
‘Kijöttünk a serpenyőből a forró vízbe.’.
